Tömjén olaj és a rákos sejtek , ízületi gyulladás, Crohn betegség….

Az indiai tömjénfa, vagy más néven Boswellia serrata, egy ősi nedvtermelő, közepes-nagy méretű fa, mely India, Észak-Afrika és a Közel-Kelet száraz hegyvidéki régióiban fordul elő. Terápiás jelentősége a gyantájának van, mely jellemzően gyulladáscsökkentő hatású, ami már az ókor óta ismert. Kivonatát az ájurvédikus gyógyászatban is több száz éve használják. Gyantája főleg illóolajokat, terpenoidokat (pl. boswellin savat) és cukrokat tartalmaz. Négyféle pentaciklikus triterpén sav található benne: β-boswellin sav, acetil-β-boswellin sav, 11-keto-β-boswellin sav és acetil-11-keto-β-boswellin sav, melyek az 5-lipoxigenáz (5-LOX) nevű gyulladáskeltő enzim gátlásáért felelősek .

Egy 2009-es tanulmány alapján a kutatók megállapították, hogy a tömjénolaj képes különbséget tenni az egészséges és a rákos húgyhólyag sejtek között. Valamint gátolja a rákos sejtek túlélését és apoptózist (irányított sejthalál) idéz elő bennük.

Ezt követően egy 2012-es tanulmány szerint a tömjén illóolaj a sejten belül az apoptózis -, és sejttúlélési jelátviteli útvonalakat szabályozva, a hasnyálmirigyrákos sejtek jelentős mértékű pusztulását idézi elő sejtkultúrákban és állatmodellben egyaránt. Egy másik tanulmány ugyanebben az évben megállapította, hogy meggátolja a sejtosztódást, az angiogenezist (a tumor érhálózatának kialakulása) és a migrációt (a tumorsejtek szórádása), valamint csökkentheti az áttétképződést vastagbélrák esetében.

Egy 2016-os felmérés eredménye, hogy a tömjénolaj hozzájárult a mellben levő jóindulatú csomók méretének csökkenéséhez, fiatal hölgyek esetében.

Egy 2016-os vizsgálat szerint a tömjén egyik aktív hatóanyaga a humán méhnyakrák sejtek sejtosztódását idézi elő, a rákos folyamatokat segítő jelátviteli útvonalak gátlása által.

Egy 2017-es cikkben leírják, hogy a tömjén kivonata a kemo-rezisztens prosztatarák sejtek apoptózisát váltotta ki sejtkultúrában és állatmodellben egyaránt. Szintén egy 2017-es tanulmány szerint a tömjénolaj a programozott sejthalált kiváltó hatása, a sejteket felépítő fehérjék aktív szerkezetének gátlása által valósul meg, az agressziv emlőtumorban (mellrák) Még ebben az évbenegy Dél Karolina-i Orvosi Egyetemen elindítottak egy tanulmányt, melyben a tömjént belsőleg alkalmazva tanulmányozzák a sejtosztódásra és angiogenezisre (érképződés) kifejtett hatását, emlőrákos és vastagbélrákos páciensek esetében. Eredmény 2020-ra várható.

Egy 2018-as tanulmány szerint a tömjén és a mirha élettanilag biztonságos dózisa képes aktiválni a fehérvérsejtes immunválaszt.

„Ez új betekintést nyújthat a rákterápiában rejlő ősi titokzatos receptre, valamint újszerű és alkalmazott terápiás stratégiát és kombinált immunterápia lehetőségét kínálja a hepatocelluláris karcinóma, valamint más gyulladáshoz köthető rákos megbetegedések esetében” – írják a tanulmány szerzői.

Egy másik 2018-as vizsgálat szerint, a tömjén illóolaj a sejt osztódást szabályozó útvonal által gátolja a mellrák sejtek burjánzását, sejtkultúrában illetve állatmodellben.

A tömjénfa kivonatának klinikai tanulmányozása során fény derült annak fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatására, ami miatt ízületi gyulladások esetén való használata egyre inkább elterjedt. Mellette szól, hogy az említett hatásokat a nem-szteroid gyulladáscsökkentőktől (NSAID) eltérő módon, vagyis nem a COX-, hanem a LOX-útvonal gátlásán keresztül fejti ki . Az NSAID-ek hosszú távú használata igen komoly gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris kockázatot rejt magában . Az ilyen jellegű mellékhatásokat mellőző NSAID kifejlesztésére való törekvések még nem jártak sikerrel, az abszolút biztonságosnak mondható gyulladáscsökkentő feltalálása még várat magára. Az elmúlt két évtizedben a nyugati országokban is egyre népszerűbbé váltak a Boswellia serrata és egyéb Boswellia fajok gyantájából készült kivonatok, melyek kevesebb kockázattal hatékonyan kezelhetik az ízületi gyulladást. In vitro vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a tömjénfa kivonatban lévő boswellin sav az 5-LOX enzimet – és így termékeinek (pl. a leukotrién B4) szintézisét – dózisfüggő módon gátolja,

A tömjénfa-kivonat ígéretesnek bizonyult különböző gyulladásos betegségekben, pl. Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, arthritis . Egy kettős-vak, placebo-kontrollált klinikai vizsgálatba 30 térd osteoarthritises pácienst vontak be, akik 8 héten keresztül 1000 mg tömjénfa-kivonatot vagy placebot kaptak. A tömjénfa-kivonatot szedő csoportban szignifikáns mértékben (p < 0.001) csökkent a fájdalom és a duzzadás mértéke, valamint nőtt az ízület mozgathatósága és a sétatáv a placebo csoporthoz képest.

Egy másik randomizált, prospektív, nyílt, összehasonlításos klinikai vizsgálatban a tömjénfa-kivonat hatékonyságát, biztonságosságát és tolerálhatóságát vetették össze szelektív COX-2 gátló NSAID-ével (valdecoxib). A vizsgálatban 66 térd osteoarthritises beteg vett részt, akik 6 hónapon keresztül napi 1000 mg tömjénfa-kivonat vagy 10 mg valdecoxibot kaptak. A tömjénfa-kivonatot szedő pácienseknél a terápia megkezdését követő második hónaptól szignifikáns javulás következett be a fájdalom, az ízületi merevség, valamint a napi aktivitások elvégzésének nehézsége tekintetében. További fontos megfigyelés volt az is, hogy ezek a jótékony hatások a terápia végét követően még további egy hónapon keresztül fennálltak. Bár a nem-szteroid gyulladáscsökkentő esetén a szignifikáns javulás már egy hónap elteltével is megfigyelhető volt, az csupán addig tartott, amíg a betegek szedték a gyógyszert.

További infromációért, hogy hol tudod beszerezni a legtisztább tömjén olajat és tömjén-kurkuma táplálék kiegészítőt érdeklődj nálam.

Olaj: https://www.mydoterra.com/gabriellaszommer/#/

Táplálék kiegészítő ízületi problémákra:

https://www.nics.eu/Default.aspx?felulet=oldal_termekek_oyp_kurkuma


Hivatkozások:

Siddiqui MZ. Indian J Pharm Sci. 2011 May;73(3):255-61.

Boswellia serrata Monograph. Alternative Medicine Review Volume 13, Number 2 2008

Abdel-Tawab M. et al. Clin Pharmacokinet. 2011 Jun;50(6):349-69.

Ammon HP et al. Planta Med. 1991 Jun;57(3):203-7.

Kimmatkar N. et al. Phytomedicine. 2003 Jan;10(1):3-7.

Sontakke S. et al. Indian J Pharmacol. 2007 Febr;39(1):27-29.

www.aromaticscience.comh

ttps://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük