„Helyszínünk – AUSTIN, Texas
A fascia témája még csak
mostanában kerül a kutatások középpontjába, pedig a kötőszövet
alaposabb megismerése fontos válaszokat rejthet számos olyan
betegséggel kapcsolatban, mint amilyen például a gyulladásos
bélbetegségek (IBD) – jelenti ki dr. Helen Langevin, a Nemzeti
Komplementer és Integratív Egészségügyi Központ / Nemzeti
Egészségügyi Intézet (NCCIH/NIH) igazgatója.
A
fasciára általában úgy tekintünk, mint ami a fizikai erőhatások
vonatkozásában a váz- és izomrendszer része, azonban mint az
kiderül, a test egyéb szervrendszereivel összefüggésben is
szerephez jut.
„Megszoktuk,
hogy az emésztőrendszerre leginkább úgy tekintsünk, mint
valamiféle csőre – és ezt a csövet, mára már nagyon jól
tudjuk belülről is nézegetni és vizsgálni.” – fogalmazza meg
Langevin a 2020-as Chron és Colitis Kongresszuson tartott
nyitóbeszédében.
„Amit
azonban egy ilyen megközelítés esetén elveszítünk – folytatja
gondolatát – az, az egyéb szervrendszerek, elsősorban a szervek
között elhelyezkedő izmok és kötőszövetek szerepe és hatásai
a gasztroenterológiai kórképek vonatkozásában.”
„Gasztroenterológus
kollégák, javaslom jussunk túl a csőlátáson!” – címmel,
Langevin a rekeszizom szerepén keresztül érzékelteti üzenetét a
hallgatósággal.
Amikor
a rekeszizom dolgozik – magyarázza –, fizikai erő jelenik meg,
amely a hasüregi szerveket lefele tolja, miközben a mechanikus
hatásokat a fascia közvetíti a rekeszizom és a nyelőcső között.
„Ha
figyelembe vesszük a nyelőcső és a rekeszizom között fennálló
kötőszövetes kapcsolatokat, elég nehezen elképzelhető, hogy a
rekeszizom mozgása által keltett erőhatások, ne lennének
hatással a gyomor-nyelőcső csatlakozásra.” – érvel Langevin.
Napjaink
orvosi gyakorlata, hogy a refluxos (GERD) betegeknek bizonyos ételek
kerülését, vagy éppen a fej fekvés során történő párnás
megemelését javasoljuk, gyakran pedig protonpumpa gátlókat írunk
fel nekik. „Úgy vélem, a jógából vagy meditációs
hagyományokból ismert légzéstechnikák és gyakorlatok egy olyan
fontos terület, amely további tanulmányozásra érdemes.” –
mondja.
Derékfájás
és bélbetegségek
Szintén
jól ismert a krónikus derékfájás, valamint az emésztési
problémák társbetegségeként történő megjelenése, melynek
okát gyakorta központi idegrendszeri érintettséggel magyarázzuk.
„Könnyen
lehetséges azonban, hogy léteznek olyan mechanikai összefüggések,
amelyeket figyelembe kellene vegyünk” – mondja Levin. „Az
olyan betegek esetén, akiknél egyszerre van jelen az IBS és a
hátfájás, háromszor akkora arányban állnak a hátfájás mögött
mechanikai okok, mint ízületi gyulladással való összefüggés.
Itt az ideje, megújult szemmel közelítenünk a társbetegségekhez.”
Az
emberi test legbelső struktúráját (core) ízületek és fascia
fogja körbe. A törzs izmai, beleértve a psoas izmot is, nagy
részben alakítják a testtartást és összeköttetésben állnak a
rekeszizommal.
A
teljes-test megközelítés alátámasztására, az NCCIH a fejlett
képalkotó eljárások felé fordul, hogy minél jobban feltárásra
kerülhessenek az összefüggések – tudjuk meg Langevintől.
Emellett, egyre többen foglalkoznak kifejezetten a konzervatív és
a komplementer orvoslás integrálásával, és tudnak tanáccsal
szolgálni a hozzájuk fordulók számára – egészítette ki
mondandóját.
A
közönség egy tagja rámutatott, hogy a betegbiztosítási rendszer
jelenlegi állapotában egy kicsit elmaradott a kezelések
elérhetősége tekintetében, ugyanis a komplementer kezelések
drágák és gyakran a biztosító által nem térített tételek.
Létezik
azonban változás ezen a területen is. Levine arról számolt be a
közönségnek, hogy a Medicare és Medicaid Szolgáltatási Központ
(Centers for Medicare and Medicaid Services – CMS), éppen az előző
héten hagyta jóvá a derékfájás akupunktúrás kezelésének
fedezését.
„Ez
egy gyorsan fejlődő terület – mondja –, és amint a Medicare
elkezd valamit fedezni, sok más biztosító is követni kezdi a
gyakorlatát.”
A
klinikai dolgozók és kutatók nagyon jók a negatív következmények
felmérésében – mint amilyen a kimerültség, levertség,
fájdalom és különféle korlátozottságok –, de „messze nem
vagyunk ilyen jók abban, hogy felmérjük mi történik akkor,
amikor az emberek az egészség felé közelednek, tehát nő az
érzelmi és fizikai jóllétük, ellenálló képességük,
rugalmasságunk (resilience) vagy terhelhetőségük – jegyzi meg
Levin.
Az
IBD egy olyan betegség – mutat rá –, amelyet heveny és
tünetmentes időszakok is jellemeznek. Bár a heveny szakaszokban
szükséges a tünetek gyógyszeres kezelése, nyitott a lehetőség
a tünetmentes időszakokban arra, hogy komplementer kezeléseket
alkalmazzunk, melyek segíthetnek az alvás minőségének
javításában, a stressz csökkentésében, a súlyfelesleg
leadásában, valamint az egészség általános javításában.
A
negatív és pozitív hatások összefüggéseinek vizsgálata nagy
jelentőséggel bír – mondja –, mint azt például a lelki
rugalmasságunk és a szöveti regeneráció közötti viszonyban is
láthatjuk.
Kielégítetlen
szükségletek
Dr.
Rajeev Jain, a dallasi székhelyű Emésztőrendszeri Betegségek
Texasi Tanácsadói (Texas Digestive Disease Consultants)
képviseletében, Langevin felvetéseit „provokatívnak”, pozitív
értelemben kihívónak értékeli.
Miután
konzervatív kezelési eljárásokkal, mindössze 40%-os
eredményességgel tudunk az IBD-re válaszolni, „óriási
kielégítetlen szükségletek” jellemzik a területet, nyilatkozta
a Medscape Egészség Híreknek (Medscape Medical News).
Az
lenne jó, ha az egészségügyi dolgozók nyitottnak maradnának,
amikor a komplementer terápiák témája kerül az asztalra, mondja
Jain. Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor Ő még az orvosi
egyetemre járt, tűnt fel egy tanulmány, amely a Helicobacter
pylori nevű baktérium jelenlétére vezette vissza a gyomorfekély
okát. „Abban az időben nevetség tárgyát képezte ez a
felvetés” – magyarázza. Mindenki úgy hitte, hogy a gyomrot
jellemző savas közegben lehetetlen egy ilyen fertőzés. Mégis,
amikor az összefüggés bizonyítást nyert, az forradalmasította a
fekély kezelési lehetőségeit.
Langevin
a komplementer terápiák integrálásának három fő lehetséges
területét emelte ki – a táplálkozástani, pszichológiai és
fizikai vonatkozásokat –, ezek a területek pedig gyakran
átfedésben vannak egymással. A jóga például, csak úgy, mint az
akupunktúra, fizikai és pszichológiai összetevőkkel is
rendelkezik. A kognitív viselkedésterápia, amelyre főként
konzervatív módszerként tekintünk, fokozatosan olyan elemekkel
bővül, amelyeket komplementerként tartunk nyilván, úgy mint a
relaxációt és különféle éber figyelmesség (mindfulness)
technikákat – mondja Jain. Mindeközben a fizikoterápiás
szakemberek olyan komplementer módszerekben kapnak továbbképzést,
mint amilyen a myofasciális lazító technikák vagy a
gerinckezelés.
Az
egymással átfedésben lévő szakterületek Jain szerint
elgondolkodtatók.
„Szeretjük
beskatulyázni a dolgokat.” – mondja. Mégis, egy IBD beteg
számára az étel táplálkozástani értéke csak egy lehetséges
vonatkozás, amire oda kell figyeljen, de emellett fontos, mint
pszichés tényező az is, hogy élvezettel tudja fogyasztani az
ételt, valamint az is, hogy az étkezésnek milyen szociális
vonatkozásai vannak.
Természetesen,
mint minden egyéb kezelési módszer esetén, a komplementer
terápiák esetén is meg kell bizonyosodjunk, hogy az adott módszer
segít, nem pedig árt – szögezi le Jain. „Súlyos
hiányosságaink vannak még e tekintetben” – mondja, hozzátéve
azt is, hogy – kutatási támogatottságot találni meglehetősen
nehéz. „A valóság az, hogy a támogatások nagy része az
iparból származik. Ez pedig (ti. az integratív medicina) nem egy
olyan terület, ami pirulák gyártásához vezet.”
Chron és Colitis Kongresszus (Crohn’s and Colitis Congress / CCC) – 2020. január 25.”
https://www.medscape.com/viewarticle/924394?fbclid=IwAR3UYQmGnToSDKqQgN6gjZMG5kpCA1gIRKH3g1-hunQ0j_JmaYZ4_FQbMdY
Fordította Réczey Árpád Gusztáv