Sokat hallani manapság a bélflóra jelentőségéről, arról, hogy a bennünk élő mikrobióták (baktériumok, vírusok és gombák) kölcsönhatásban állnak az emberi sejtekkel, jelentősen befolyásolják az anyagcserét és az immunválaszainkat is. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet 2008-ban életre hívta a Humán Mikrobiom Projektet (HMP) azzal a céllal, hogy olyan új módszerekkel, mint az újgenerációs szekvenálás, részletesen feltérképezze a bélflóra összetételét. A mikro és a biom (ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösség) szó összevonásával mikrobiomként emlegetett élő tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják; mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is. Ennek a területnek a vezető kutatója Rob Knight biológus, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) professzora, aki 2014-ben TED-előadásában beszélt a bennünk élő több milliárd lényről és azok meglepő szerepéről (a mikrobiom eredetileg a mikrobióták örökítőanyagának az összességére is vonatkozott, de ma már a mikrobióta, mikrobiom, mikroflóra, bélflóra kifejezéseket szinonimaként használjuk).
Hányan vannak?
A bennünk és rajtunk élő mikrobióták pontos száma jelenleg is szakmai viták tárgya, de minden bizonnyal az emberi szervezet legalább annyi, vagy még több baktériumot tartalmaz, mint ahány sejtje van. Korábbi tanulmányok még 70-es évekbeli adatokból kiindulva ezt az arányt akár 10:1-re is becsülték, ma már egy 2016-os tanulmány alapján inkább az 1,3:1 arányt tartjuk iránymutatónak. A velünk élő baktériumok össztömegét 1 és 2,5 kg közé becsülik. Számbeli jelentőségük tagadhatatlan, ráadásul DNS-ben mérve a mikrobióták sokszínűsége és jelentősége még szembetűnőbb: kb. 20 000 emberi génnel rendelkezünk, míg a mikrobiális gének száma 2 milliótól 20 millióig terjed, tehát genetikai értelmeben 99 százalékban mikrobákból állunk.
A mikrobiom születés után fokozatosan alakul ki. Az első héten kevés törzs mutatható ki, a mikrobiológiai közösség meglehetősen instabil, és az első hónap során gyakran jelentős változások történnek. Vaginális szülésnél az újszülöttnél azok a törzsek dominálnak, amelyek az anya hüvelyi flórájában találhatóak (Lactobacillus, Prevotella, vagy Sneathia törzsek), hiszen az újszülött a steril méhből kikerülve itt találkozik először a későbbi élete során létfontosságú mikrobiótákkal. Felnőtt korra a bélrendszerben már legalább 1200 féle mikroorganizmus él, az étkezés, az életmód, a genetikai háttér, gyógyszeres kezelés és egyéb betegségek is mind hatással lehetnek az összetételére.
Az emberi test legfontosabb és legnagyobb mikrobiális közössége a bélrendszerben él. Ez a 6-8 méter hosszú rendszer ideális otthont jelent a mikrobáknak: meleg, tápanyagban gazdag és zegzugos közeg, írja Knight a magyarul Szerves részünk címen megjelent könyvében. Elsődleges tápanyaguk azok a rostok, amelyeket a szervezetünk nem képes megemészteni. A mikrobiomkutatás kifejezetten új tudományos terület, részletes feltérképezése csak az utóbbi évtizedekben kezdődött. A DNS-szekvenálás ugrásszerű fejlődése és olcsóbbá válása tette csak lehetővé a mikrobiom részletesebb feltárását (a mikrobák többsége a hagyományos módszerrel, azaz laboratóriumban, Petri-csészében kitenyésztve nem vizsgálhatók, mivel ezek az élőlények az emberi testen kívül nem élnek meg, de a székletminta genetikai elemzése lehetővé teszi a baktériumok feltérképezését).
Mennyire gazdag?
Az egyik fontos vizsgálati aspektus a mikrobiom diverzitása. Diverzitás alatt a bélflóra gazdagságát és egyenletességet értjük. Az egyenletesség fogalma azt írja le, hogy ha veszünk két mintát, amiben ugyanannyi baktérium található (ugyanannyira gazdagok a minták), az egyikben lehet, hogy mindegyik baktériumtörzsből ugyanannyi darab van, míg a másik mintában néhány baktériumtörzsből sok, másokból kevesebb. Vagyis a két minta különbözik az egyenletesség tekintetében. Ez pedig azért fontos szempont, mert mint minden ökoszisztéma, a mikrobiom is annál egészségesebb és ellenállóbb, minél nagyobb biodiverzitás jellemzi.
Minél több törzs van egyszerre jelen, annál többféle funkciót tudnak ellátni, és minél több faj van van jelen, annál valószínűbb, hogy két faj hasonló feladatokat lát el. Ez pedig védettséget jelent a teljes ökoszisztéma számára: ha az egyik faj kihalna, a másik továbbra is ellátja ugyanazokat a funkciókat. Nem utolsósorban a diverz rendszerek a külső támadásokkal szemben is ellenállóbbak, mivel egy jól működő, összetett rendszerben a különböző fajok az összes rendelkezésre álló erőforrást felhasználják, ezért a külső kórokozóknak nincs lehetőségük megtelepedni.
https://qubit.hu/2019/07/25/ismerkedj-meg-a-tobb-milliard-jofej-lakotarsaddal-a-csodalatos-mikrobiom
Mit fogyasszunk, hogy segítsük a microbiom egyensúlyunkat?
-fermentált zöldségeket
-aludtejet, házi kefírt, joghurtot
-kovászolt kenyeret
-olyan táplálék kiegészítőket, melyek pre- és probiotikumokat tartalmaznak https://www.nics.hu/Default.aspx?felulet=oldal_termekek_mtp_immuno&reklam_tanacsado_id=379007400000000000000000
a NICS termékek fogyasztása egy nagyszerű alternatíva az egészséges bélfóránk megőrzésében, helyreállításában. További információkat szívesen adok!