
„A tündérek a virágokról gondoskodnak, a koboldok pedig a fákról. Szeretgetik és ápolják őket. Egész kis lényüket odaadják, hogy védenceik szépen fejlődjenek. Képzeljétek csak, minden ember születésekor az angyalok elültetnek egy fát az egyik csillagon. De ez a csillag csak az álmaitokban látogatható meg. Már olyan sok fa van ott elültetve, hogy egészen nagy kertet elfoglalnak. Ezt a kertet a Születés kertjének nevezik. És minden kis fa együtt növekszik a hozzá tartozó embercsemetével. Ahogy múlnak az évek, a fa egyre több évgyűrűt hizlal maga köré. Ágakat növeszt, majd virágba borul, és termése is lesz.
-Öregszik is?-kérdezte Rela.
-Bizony, mivel lélekben össze van kötve az itt élő emberrel. Ahogy az öregszik, úgy a fa is ledobja majd a leveleit, hogy tapasztalatával táplálja a többi fát. Mindenki ismeri a saját fáját a lelke mélyén. ha nagyon befelé figyeltek, megláthatjátok, és lerajzolhatjátok, hogy megmutassátok egymásnak.” (Andrea Weaver: Angyalom? c. könyvrészlet)