Tudatosság…sokat beszélünk erről és próbáljuk élni…már aki…
Mit is jelenthet ez számunkra a hétköznapokban és miért jó ez nekünk, merülhet fel a kérdés.
Igenigenigen….döntések, felelősség vállalás, ez mind ehhez a témához tartozik. Előny…MI??? miért előnyös, hogy tudatosak vagyunk?
Képzeljük el, hogy valaki reagál egy történésre: mi alapján reagál? Az előző tapasztalatainak bölcsessége alapján vagy a félelméből, beidegződései alapján? Ugye nem mindegy…reagálunk és utólag gondolkodunk, hogy azt nem úgy kellett volna, avagy át sem látjuk, csak „robot” üzemmódban cselekszünk…Ami megjelenik mind a két esetben nem a harmónia érzése bennünk, az is biztos…
Mi van akkor, amikor nem ezek alapján cselekszünk, hanem a pillanatot megélve,a belső csendben, „üres” elmével, „megengedve a térnek” hozzuk meg döntéseinket, cselekedeteinket? Talán átláthatjuk a pillanat bölcsességét és megengedhetünk egy új utat a megoldásban…Megengedjük a „térnek”, univerzumnak, hogy megnyilvánuljon és a legharmonikusabb lehetőség bontakozzon ki…És ebben nincs félelem, harag, érzelmek, csak belátás és lehetőség.
Amikor két ember próbál kommunikálni, akkor legtöbbször nem így érintkeznek egymással…kialakul a verseny közöttük, mert a befeszülnek. Valakinek győznie kell…és ezek a játszmák. Amiket hordozunk magunkban gyerekkorunk óta: szerepek. Megfélemlítő, meghunyászkodó, stb. És aki erősebbnek mutatja magát-ez nem a tudatosság, csak esetleges erő fölény abban az adott pillanatban-annak az akarata fog érvényesülni és ismét diszharmónia lesz a két ember között. A megoldás a tudatos döntés és a pillanat átlátása, nem az erőfölény kihasználása, azaz az erőszakosság, hanem a megoldásra való törekvés, ami persze nem mindenkinek lehet kellemes, de a megértésen keresztül átlátja a lényegét.
Ha a nemtudatos cselekvésünk érvényesül, akkor soha nem érezhetjük biztonsággal azt, hogy „helyesen” döntöttük, stb. Mindig ott lesz a kétely, a félelem, hogy dönthettünk volna másképp is…És természetesen ezzel meg is teremtjük annak a lehetőségét, hogy nem a legjobban, legoptimálisabban cselekszünk, stb., hanem a másik behatása érvényesül rajtunk. És ezt a behatást nem akarjuk, mert nem az önnön lényünkből ered, hanem egy másik lény általi „erőszak”, hatás, befolyás…Be hatol a lényünkbe az érzés és rosszul leszünk tőle….és a düh, stb…érzete jelenik meg bennünk.
Mi lenne, ha nem így élnénk? Mi lenne, ha örömmel vállalnánk fel a helyünket a világban és magunkban? Mi lenne, ha átlátnánk a helyzeteinket?
Igen, ez nehéz folyamat az elején, mert nem ezt szoktuk meg…
Hogyan legyünk tudatosak minden pillanatban?<img
Minden pillanatban "helyzeti előnyre" törekszünk…és ezt be kell látnunk, még ha nem is akarjuk felismerni…Igazságot szeretnénk minden pillanatban…de kinek az igazságát? Az elme/ego által vezérelt önzőségből eredőt, ami mögött ott áll a FÉLELEM? VAGY a mindent átlátó, őszinte és megértésre törekvő tisztaság igazságát? A megértő tisztaság is lehet fájdalmas, de mivel nincs mögötte semmi, csak a megértés, ezért a fájdalomból eredő energia érzete is hamar elmúlik, eltűnik…Nincs feszülés, csak elengedés…Nincs akció, tehát energia sincs benne már…
Ezért mondja a magyar ember: számolj 10 ig, mielőtt megszólalsz…Mi ez a folyamat? Nem az akció-reakció általi cselekvés, hanem a belső csend megteremtése először és a mozdulatlanságból eredő mozgás…
Várj és ne akarj, figyelj és engedd meg a teret magadban…hogy megszülessen az, aminek kell….elvárások nélkül…tudatosságban…
A Test- Tudat harmóniája – Nyitottság Önmagunkhoz