Gyógyîtásról, tanîtásról

Muszáj ezt most már leîrnom, mert szeretném, ha megértenék az emberek a gyógyîtas, gyógyulás lényegét… Több embertől kapom a kérdést, hogy nem tud mind az 5 napon részt venni, mert valami közbejött neki…. nem lehet e menet közben bekapcsolódni… nem lehet e privát órákban megtanulni a képzést….NEM…Értsük meg, hogy a képzéseink pont arról szólnak, hogy lassuljunk le, ne a technikát keressük, hanem lássuk meg a saját belső Forrásunk ( testintelligenciánk) és az Univerzum kapcsolatát.
Felejtsük el az akarást, gyakoroljuk a megengedést, ne keressük az okokat, legyünk a Jelenben és tanuljuk meg az őszinte odafigyelést a másik és önmagunk felé. Mindez egy olyan technikai háttérbe beleötvözve, amiben még is szabaddá válhatsz a technikától.
Nem hiszek abban, hogy két nap alatt gyógyîtó- kezelő lehet valaki, mert megtanult valami technikát. Itt ugyanúgy emberi sorsokkal találkozunk, mint az orvosok. Felelősséget és alázatot kell gyakorolnunk minden egyes kezelt esetében.
Valódi kezelővé válás egy hosszú folyamat, amelyben sokmindent meg kell értenünk magunkról. Mert különben nem láthatjuk meg a másikat. Ne akarjunk sémák szerint működni, ráhúzni valakire egy sémát, címkét, hogy ezért még ezért lettél beteg, mert még 1000 embernek emiatt alakult ez ki. Ez nem ilyen egyszerű, de ugyanakkor még sem bonyolult, de ezt most nem fejteném ki. Csak el kell fogadni azt a tényt, hogy „mindenki egyszeri és megismételhetetlen”( Biegelbauer Pál). Amîg ezt nem értjük meg és nem bîzunk a saját lényünkben, hogy az pontosan tudja mit kell tennie, csak néha elfelejti, addig nem érthetjük meg a gyógyîtást sem…
Döntsd el mit szeretnél? Hosszútávon gondolkozol, és a problémák gyökerét szeretnéd mielőbb feloldani, ami néha lassan folyamat vagy látványos gyógyîtást akarsz, amiben minden Happy- nek néz ki, de valójában nem értél le a mélybe, csak egy újabb önámîtásba menekültél. Hát ennyit mára….amen