Struktúrális Integráció kezelésről….együtt a cranioval egy érdekes kombinációja lehet a gyógyulásnak..
„Varázslatos fascia (izompólya)
A fascia – a kötõszövet egy különleges formája – elsösorban a test funktionális egységei között képez hidat. Belsõ kapcsolatot, mintegy háromdimenzionális hálózatot teremt koponyától a talpig. Ugyanakkor biztosítja a belsõ tagozódást, mivel egyenként beburkolja az organizmus alkotóelemeit és így rétegekbõl, kamrákból álló labirintusra osztja azt. Ezzel megadja az izmok, szervek, csontok, az agy és az idegrendszer tartását, elrendezését. Ha egy varázspálcával mindent eltávolíthatnánk az emberi testbõl, csak a kötõszövetet hagynánk meg, akkor egy pontos, a szervek és izmok formájával térben elrendezett testet kapnánk.
A tradícionális anatómia történetében éppenhogy a mindenhol jelenlévõ kötõszövet volt az, amely az izmok, csontok és szervek pontos rajzainak elkészítését megakadályozta. Az volt a feladat, hogy ezt a lehetõ legtökéletesebben eltávolítsák, hogy így a még ma is használatos anatómiai képekhez jussanak. Az összefüggõ térbeli, háromdimenzionális háló így a szike áldozatául esett.
Mindemellett a kötõszövet sokféle tekintetben jelentõs szerepet játszik: plasztikus, és elasztikus tulajdonságokkal is bír – erõsen leegyszerűsítve – , és ennél fogva formálható. Mindez egy kificamított boka példáján szemléltethetõ: mechanikus tekintetben a test a túlnyújtott részeken új kötõszövetet épít a stabilzáláshoz – ámde a legtöbbször túlzásba viszi ezt, és a boka mozgékonysága korlátozódik. Ennek következményei jelentkezhetnek bárhol a szervezetben, melyek hatással lehetnek az egész test statikájára és mozgáslehetőségeire.
Dr.Ida Rolf felismerte és kihasználta a kötõszövet plasztikus tulajdonságát: a „forma szervének” nevezte azt. Beleérző, valóban „olvadó”, ám egyidejűleg célirányos érintéssel – a „Rolfing Touch”-csal – vissza lehet állítani a kötõszövet elasztikusságát, az érintkezõ felületek síkosságát, ezzel olyan vonalak mentén rendezve azokat, amelyeket a nehézségi erõ támogat.
A nehézségi erõ szerepe
A nehézségi erõ bevonásával Ida Rolf kitágította a teststruktúra tradícionális képét, amely a testet pusztán határain belül vizsgálta: a testet, a maga formájában és mozgásában, a környezetével – a nehézségi erõvel – állította összefüggésbe.
Dr. Rolf hipotézise idõközben bebizonyosodott – például az űrutazások orvosi felismerésein keresztül. A nehézségi erõ, mint a teststruktúra és mozgáskordináció rendezõ eleme döntõ jelentöséggel bír a térbeli érzékelés, sõt az emberi jelenlét és kifejezés tekintetében. Kutatások azt is kimutatták, hogy a feszültségminta hatással lehet a nagy izompólyákból a kötõszöveten keresztül a sejtek belsejére, a sejtvázra és a sejtmagra: nyomásra, vagy húzóerõre „döntheti” el példának okáért egy sejt, hogy osztódik-e, vagy elpusztul.
Ami eddig a Rolferek mindennapos tapasztalata volt – a szövetqualitás érezhetõ változása -, az hála az anatómia és fiziológia újabb vizsgálati módszereinek, tudományos megalapozottságot nyert. Tudjuk, hogy a fasciaháló sejtjei felületükön receptorokkal rendelkeznek, melyek a különbözõ nyomó és húzóerõ észlelésére szolgálnak. A sejtszinti információ ezen adó-vevõ állomásai szoros kommunikációban állnak az autonóm idegrendszerrel, amely másfelõl – válaszként a Rolfing Touch-ra – a fascia saját feszültségére tud befolyást gyakorolni. Így a fasciarendszerre tett minden intervenció visszhangra talál az autonóm idegrendszerben is. Fasciarendszerünk ezáltal alapvetõ matrixot képez önmagunk észleléséhez és tágabb értelemben a jó közérzetünkhöz.”
A cikk bővebben megtalálható:
http://members.aon.at/rolfing/00000098ea0a4b201/00000098ec01b1e04/index.html
Hogy mi a fascia?
A válasz a kisujjadban van. Pontosabban 2mm-rel az ujjbegyed alatt, az a speciális kötőszöveti szisztéma, ami pókháló-szerűen szövi be magát a mélyebb belső rétegeidbe. A fascia egy elsősorban sűrű kollagén rostokból épül fel, amik egy összefüggő rendszert alkotva beburkolják, elválasztják és átjárják az összes izmodat, csontodat, idegedet, vérereidet és belső szerveidet, beleértve a tüdődet, agyadat, gerincedet és a szívedet is… Megvéd, mozgást és tartó emberi formát biztosít, de a legérdekesebb aspektusa az ,hogy nem csak elválasztó-beburkoló szerepe van mint ahogy azt mindig is hitték. PL:
– Valójában ez EGY folytatólagos struktúra ami az orrodtól a kislábad ujjáig megszakítás nélkül létezik, azaz a testeden belül minden összekötetésben áll egymással a fascia révén (mint a fonál a pulóverben), tehát bármikor bármilyen testrészedet is mozgatod: a fasciádat mozgatod.
– Tested minden sejtje kapcsolódik a fasciádhoz és reagál annak feszülésére.
– A fascia nemcsak stabilizál, de részben szabályozó szerepe is van a testünkben.
– Amikor úgy érezzük hogy az izmainkat mozgatjuk, valójában nagyobb mértékben érezzük a kötőszövetünket mint az izmainkat.
– 10-szer több érző idegvégződés található a kötőszövetben, mint az izmokban.
(Dorner Gabriella írása alapján: https://www.facebook.com/pages/Testszobr%C3%A1szat-Struktur%C3%A1lis-Integr%C3%A1ci%C3%B3/367330083362063?fref=ts )
