„2010. aug. 4-én Kaliforniában, a Tahoe tónál, a Techonomy Média Konferencián Eric Schmidt a Google-tól megemlített egy kiemelkedő statisztikai adatot. Kétnaponta hozunk létre annyi információt, amit a civilizáció hajnalától 2003-ig hoztunk létre összesen Schmidt szerint. Ez olyasmi mint 5 exabyte-nyi adat. Az emberiség életében sohasem volt ilyen méretű gondolkodás és ilyen mértékű nyugtalanság sem volt a Földön.
Lehetséges, hogy valahányszor egy probléma megoldásán gondolkodunk két újabb problémát teremtünk? Mire jó ez a sok gondolkodás, ha nem vezet nagyobb boldogsághoz? Boldogabbak vagyunk? Kiegyensúlyozottabbak vagyunk? Vidámabbak vagyunk a sok gondolkodásunkkal? Vagy elszigetel minket a gondolkodás, elválaszt minket egy mélyebb, jelentőségteljesebb életmegtapasztalástól?
Gondolkodás, cselekvés és tett egyensúlyba kell kerüljön a létezéssel. Végül is élő LÉNYEK vagyunk, nem élő cselekvők. Változást és stabilitást is akarunk egyszerre. A szívünk lekapcsolódott az élet spiráljáról a változás törvényéről ahogy a gondolkodó elménk stabilitásra, biztonságra, az érzékszervek békéjére törekszik. Morbid vonzalommal bámuljuk a gyilkolást, a szökőárakat, a földrengéseket és a háborúkat.
Folyton foglalkoztatjuk az elménket, információval tömjük. Ahonnan csak lehet TV show-k, játékok, rejtvények, sms-ek vagy bármi triviális folyik. Hagyjuk hogy elvarázsoljon minket a véget nem érő új képek, új információk sora, amivel kínozzák vagy épp nyugtatják az érzékszerveinket.
Amikor épp csendes, belső gondolataink vannak, a szívünk megsúghatja, hogy az élet több, mint amit jelenleg valóságnak hiszünk, hogy éhes szellemekként élünk. Végtelen sóvárgással, véget nem érő elégedetlenkedéssel. Létrehoztunk egy adat forgatagot, mely körbefogja a Földet és még több gondolkodást, még több ötletet serkent arról, hogyan lehetne helyrehozni a világot, a problémákat, amik csak azért vannak, mert az elme megteremtette őket.
A gondolkodás teremtette az egész rendetlenséget, amiben jelenleg vagyunk. Háborúzunk a betegségekkel, ellenségekkel, problémákkal. Az ellentmondás az, hogy aminek próbálunk ellenállni, az makacsul megmarad. Minél inkább ellenállunk valaminek, annál erősebb lesz az a valami. Mint az izmok mozgatásánál, tulajdonképpen erősítjük azt, amitől meg akarunk szabadulni.
Akkor, milyen alternatív lehetőség van a gondolkodásra? Hogyan tudnának másként működni az emberi lények, hogy életben maradhassanak ezen a bolygón?
Míg az elmúlt századokban a nyugati kultúrák a kutatásaikat gondolatokkal, elemzésekkel az anyagra koncentrálták, addig más ősi kultúrák hasonlóan kifinomult technológiákkal a belső teret kutatták. Elveszítettük a kapcsolatunkat a belső világunkkal, emiatt lett egyensúlytalanság a bolygónkon.
Az ősi életfelfogás „tudd ki vagy” lecserélődött a vágyaink miatt a forma külső világának megtapasztalására. A „ki vagyok én?” kérdésre a válaszhoz nem elegendő megnézni mi van ráírva a névjegykártyánkra. A buddhizmusban nem a tudatosságod tartalma vagy nem csupán a gondolataid, ötleteid gyűjteménye vagy, hanem a gondolatok mögött ott van az, aki szemtanúja maguknak a gondolatoknak. A kérdés „tudod-e ki vagy” egy zen koan, egy megválaszolhatatlan találós kérdés, mely lefárasztja az elmét a válasz keresgélésében. Ahogy a kutya kergeti a farkát, csakis az egó akar válaszokat, célokat találni. Annak igazsága, hogy ki vagy, nem igényel választ az összes kérdést az elme, az egó gyártja.
Te pedig nem vagy egyenlő az elméddel. Az igazsághoz nem több válasszal, hanem kevesebb kérdéssel juthatsz el. Ahogy Joseph Campbell mondta: „Nem hinném, hogy az emberek az élet értelmét keresik, inkább próbálják megélni, hogy életben vannak.” Amikor Buddhát megkérdezték „mi vagy?” egyszerűen azt mondta: „Ébrenlévő vagyok”
Ez mit jelent? Mi az, hogy ébren vagyok?
Buddha nem fejti ki pontosan, mivel minden egyén életének virágzása különböző. De elmond róla valamit: ez a szenvedés vége. Minden fontosabb vallás elnevezte valahogy az éberléti állapotot.
Mennyország Nirvana Moksha
Ahhoz hogy felismerjük a természetes áramlást, nincs szükség másra, mint az elme lecsendesítésére. Minden más akkor fog megtörténni, mikor az elméd csendes. Ebben a csendben ébrednek fel a belső energiák, melyek erőlködés nélkül tudnak érted dolgozni.
Ahogy a Taoisták mondják: „A csí követi a tudatosságot”.
Ha valaki csendben van, akkor hallhatja meg a növények és állatok bölcsességét. A halk sustorgást az álmokban és akkor tanulható meg, miként hozhatók anyagi formába azok az álmok.
A Taoizmusban ezt nevezik úgy, hogy „wei wu wei” „nemcselekvés”. Buddha a „középút”-ról beszélt, az út, mely a megvilágosodáshoz vezet. Arisztotelész az Arany Középút-nak nevezte, az út két szélsőség között, mint a szépség útja. Nem túl sok erőfeszítés, de nem is túl kevés. Yin és Yang tökéletes egyensúlyban. A Védánta felfogás a Mayáról, vagy illúzióról az, hogy nem magát a környezetet tapasztaljuk meg, hanem inkább a gondolatok általi kivetüléseit.
Persze, hogy a gondolataid teszik lehetővé, hogy megtapasztald a rezgés világát, de a belső lelki egyensúlyunk nem kerülhet függőségbe külső történésektől. A tudomány számára lényeges, hogy higgyünk abban, hogy van egy külső világ, ami független az észlelés tárgyától. Az érzékszerveink azonban csak közvetett információt adnak. Az elképzeléseink erről az elme gyártotta fizikai világról mindig az érzékszerveink szűrőjén haladnak át, ezért nem teljesek.” https://www.facebook.com/onvalo/timeline
Inner Worlds, Outer Worlds – Part 4 – Beyond thinking
Idén is megrendezik a Balaton partjána tudatosság jegyében az EVERNESS fesztivált. Tavaly minden reggel Integrál Taichizhattatok velem és társaimmal a Balaton partján, ami idén szintén létrejön 🙂 Ezen kívül pedig barátaimmal egy közös sátorban, aminek a”TEST-INTELLIGENCIA” nevet adtuk és a tapasztalatainkat, tudásunkat osztjuk meg, illetve kaphattok kezeléseket a gyógyulásotok érdekében. Június 24-28 ig várunk bennetek!!! Sátrunk leírása: 
